Zahoránszky Dávid munkát keres ... ahogy nem sokan

Gólyának

Manapság egyre elterjedtebb szokás, főleg legénybúcsúkon, hogy az ünnepelt guminőt (gumibarit, gumibocit, análdildót) kap ajándékba, de ez jó kedélyű társaságokban bármilyen alkalommal előfordulhat. Az ókorban is meg volt már ennek a szép hagyománynak az alapja, csak akkoriban a gumi mily kevésbé ismert anyag volt, lévén a vulkanizáció, mint eljárás  1841-ben lett szabadalmaztatva, John Goodyear és John Hancock által. Ezek után már nem is kell nagyon mélyen belegondolni, hogy mi is volt az elődje a guminőnek, ami bizony nem más mint a fa-bula. Na, ezt kapod tőlem, és mindenkitől, aki szeret!

Az állatok királya

Összegyűltek hát az állatok a Dirac szikla tövében, mint meg-annyiszor már előtte, hogy megünnepeljék az Oroszlán esedékes szülinapját. Nagy esemény volt ez az állatok számára, talán a legfontosabb esemény nekik, hisz ezen a napon nem vadászott rájuk a király.

A nap már elbújni készült, ezzel aranyozva be az ünneplő tömeget, és vetett óriás árnyékot a sziklán ülő ünnepelt Oroszlánról. Természetesen az elefántok nem voltak ott, mert nekik nem szólt senki. Nagy bejelentésre készült az Oroszlán, hiszen érezte megette már a gazellája javát, és úgy vélte, meg kell osztania a Titkot hű alattvalóival. Teljes létszám ellenőrzésről sajnos nem számolt be senki, ezért szakítanám meg a mesélőt és jegyezném meg közben, hogy a Gólya a felettébb érdekes alakú pultnál ült decensen, rácsapott, és kért egy Jégert, egy deci kólát, majd hozzátett, hogy „ja, és kurva gyorsan”. Az elefántok mint mondtam, nem jöttek el. Az Oroszlán felbőgött, mire figyelmes lett az állat tömeg, majd e-képpen szólt:

-        - Hű alattvalóim, népem és éléskamrám! Minden évben eljöttetek, felköszöntettetek, majd úgy beteáztunk, hogy a végén megettem a róka répatortáját is. Viszont deresedik már a sörényem, és eljött a nap, hogy megtudjátok ki alkotott minket, és miért.

Ekkor a Gólya odament a zenegéphez, lekapta a fából faragott pengetős hangszert, majd szólóba kezdett, de előtte kért egy Jégert, egy viszki-kólát, és elkapott három éppen arra barangoló egyéb állatokat, hogy márpedig ők most isznak, újfent a pultra csapott, kért még 3 Jégert, és 3 sört majd hozzátette, hogy „ja, és kurva gyorsan”. Az elefántoknak továbbra se látta színét senki.

-       - Megkértem a Teremtőt, hogy szálljon alá – folytatta az Oroszlán – és mondja el nektek, hogy mi lesz veletek, ha én már nem leszek.

Ez valóban felkeltette az állatok figyelmét, hiszen legendák voltak Teremtőről, és többen látni vélték álmukban is, illetve megjelenni leégett házak falán, pirítóson, palacsintán, de hogy önszántából manifesztálódjon, azt erősen kétellték. Kétségeik jogosak voltak, bár ez nekik nem lett soha nyilvánvaló, és elég annyit tudni az esetről, hogy post flop király magas board-on ászpárral is sokat lehet bukni. Viszont a Teremtő megjelent, és eleget téve az Oroszlán kívánságának elkezdte a történetet. Valójában nem is tudta, hogy hol kezdje pontosan, ezért belevágott a közepébe, és szorítkozott a legfontosabb dolgokra, ami az állatok hétköznapjait érinthette.

-          - Kedves teremtményeim, mint látjátok az Oroszlán ideje hamarosan lejár.

Itt muszáj megjegyezni azt a momentumot, amikor a Gólya kitalálta, hogy a csocsó lenne a legjobb időtöltés a jeles alkalomból, ezért határozottan a pultra csapott, rendelt 4 Jégert, egy deci kólát, és még négy sört – és az utasítás, ami így hangzott, hogy „ja, és kurva gyorsan” most sem maradt el – hiszen szomjasan csak az emberek játszanak, ami eszébe is jutott, majd széttárta szárnyait és az ég felé nézve átszellemülten rázendített a „Tiszta vizet igyanak az emberek” kezdetű örök klasszikusra. Az elefántokat keresve sem találnánk továbbra sem.

- De ne aggódjatok – folytatta a teremtő – méltó királyotok lesz, ki kiutat fog mutatni a kétségekkel teli időszakokban is. Egy olyan különleges állat lesz a vezetőtök, aki ma is a születése napját ünnepli. Idén már volt neki kettő, talán három is, de egyet se féljetek, csak a hiúsága miatt nem tartja mindegyiket. Úgy teremtettem a Gólyát, hogy annyi születésnapja legyen, amennyit csak kíván, de az idő vasfoga ne fogjon rajta. Így többé nem kell félnetek hogy nem lesz királyotok, és az ő születésnapjain sem fog az Oroszlán gyermekei vadászni rátok.

Örvendtek bizony az állatok, és látták, hogy a teremtő indulni készül. Az okos majom felkiáltott, és számon kérte a Teremtőtől abbéli ígéretét, hogy megosztja velük a létük értelmét. A Teremtő nem habozott, és így szólt:

- Létetek értelme magasztos, és bár egyszerűnek sem mondható, de semmiképp sem bonyolult, és ez nem más mint a pina.

Volt nagy üdvrivalgás, és ekkor fedezték fel, hogy a leghangosabb társaság középpontjában nem is volt más, mint a Gólya. Ekkor ocsúdott fel csak az új király, hogy mi is történt, majd szólt, hogy ki lehet hívni a győztest, de előtte a pultra csapott...